Homlokzatonként egy, helyiségenként egy egy hőfotó készítése, mely megmutatja a hőhidakat. A természetes alakzati hőhidak mellett a rejtett hibákat is feltárja a hőtérkép. A hőhidak a téli penészesedések legfőbb okozói. A hőkamerával készített felvételek jól megmutatják a lehetséges veszélyforrásokat.

A falak, padlók nedvesség tartalma a ház vízszigeteltségére, vagy annak hiányosságára utal. A víz jöhet alulról, kívüklről és belülről is. A nedvesség mérések helyiségenként készülnek.

Vízsintes repedés, függőleges, átlós, egymással több párhuzamos, esetleg mennyezeti? ezeket érdemes megvizsgálni.

Egy ingatlanon a repedések nem minden esetben jelentenek statikai problémákat. Egy új háznál a konszolidációs folyamatok természetes jelenségek. Egy réginél a repedés vizsgálatból meg lehet tudni, hogy érdemes-e komolyabb ststikai vizsgálatoknak nekilátni, vagy csak egyszerűen le lehet festeni egy üvegszálas megerősítéssel a falat.

A 40/2017 (XII.04.) NGM rendelet 2020 évi módosítás

A módosulás a lakások eladását és bérbeadását érinti, azaz a lakást eladó, illetve azt bérbeadó az eladás, illetve bérbeadás előtt köteles érintésvédelmi, szabványossági felülvizsgálatot végeztetni és a dokumentumot a vevőnek, illetve a bérlőnek átadni. Kivéve a 32 A alatt.

Már nem építési engedély köteles a homlokzatra kihelyezett kültéri egységek. Ellemben a társasházban a közvetlen szomszédok 2/3-ának hozzá kellírásban járulnia.Továbbá csak engedéllyel rendelkező szakember szerelheti be a klímákat. ezeknek a papíroknak a megléte biztosítja, hogy az ingatlan új tulajdonosa ne kerüljön kellemetlen helyzetbe.

A kémény vizsgálatára a fűtési idény kezdete előttkell sort ejteni. A vizsgálatról vizsgálati jegyzőkönyv készül, mely biztosítja a használókat a kémény biztonságos működéséről. A szénmonoxid mérgezések az ellenőrzésekkel megelőzhetők.

A fúrt kutak engedélyhez kötöttek. A már meglévő kutak fennmaradási engedélyét a tulajdonosnak meg kell kérnie, a büntetések elkerülése végett.

A tulajdoni lap igazolja a tulajdoni hányadokon kívül az ingatlan méretét, a rajta lévő felépítmény jellegét, használhatóságát és tehermentességét.

Az ingatlan elhelyezkedését, az ingatlanon található bejelentett felépítményeket, az ingatlan építési besorolását, védőtávolságokat, szabályozásokat tartalmazza.

Az ingatlanhoz csatlakozó közművek és a környező közmű lekötéseket jelöli.

Az épület vizsgálatából kiderül, hogy alkalmas-e valamilyen család támogatási rendszerbe való bevonásra. Ha alkalmas fel lehet tönteni a hirdetésnél.

Az épület hőtechnikai mutatóit kézzelfoghatóan a befizetett számlák adják meg. A közüzemi számlákkal és azok ismeretével készülhetünk fel az ingatlan átvétele utáni költségeinkre. A költségek m2-re vetített értéke az ingatlan energiatakarékosságát is jelzi. A felmérés a közüzemi számlák mellett a társashézban lévő lakások közös költségeit is tartalmazza.

Az épület energetikai vizsgálatát legkésőbb az adásvételi szerződés megkötéséig el kell végeztetni. A hitles energetikai tanúsítvány számát a szerződésben fel kell tüntetni.

Ingatlanvásárlás esetében fontos kérdés az, hogy milyen hibák, hiányosságok miatt köteles az eladó helytállni, és a vevő milyen igényeket támaszthat az eladóval szemben. Itt lehet tájékozódni a kötelezően ingatlanhoz tartozó elemekről és azokról, ami a megegyezés tárgyát képezhetik. Ezeket érdemes megismerni és a szerződésbe foglalni, nehogy később valaki meglepődjön.

A hitelező intézetek a megvásárlandó ingatlanokat mindenképpen bevonják fedezetként. Minden hitelintézet egyedi bírálat alapján dönt. Azt viszont lehet tudni, ha egy ingatlan elava kizárt a hitelezésből. Ennek több oka lehet. Tulajdoni viszonyok, elhelyezkedés, épület besorolás és még sorolhatnánk. Az erre kiterjedő vizsgálat a lehetséges kizáró okokra hívja fel a figyelmet.